2025. szeptember 14-21. között a Szombathelyi Egyházmegyéhez tartozó Jánosházán, Mikulyák László plébános meghívására Barta Szabolcs CM ás Szőke Sándor CM atyák vezetésével népmissziót tartottak a lazaristák. Közel 80 évvel ezelőtt, 1946-ban volt utoljára ilyen esemény a településen. A következőkben Sándor atya személyes beszámolóját olvashatják.  

Mint a Misszóstársaság Lazaristák papja, örömmel vállaltam el a meghívást Jánosházára, hogy missziós hetet tartsunk az ottani egyházközségben. Azért is volt öröm bennünk, mert Páli Szent Vince pontosan 400 évvel ezelőtt épp azért gyűjtött maga köré papokat, és alakult meg a kis társaság, hogy a De Gondi grófi család birtokain népmissziókat szervezzenek. 

Szent Vince nyomdokain járva, a hét folyamán mi is igyekeztünk úgy összeállítani a programokat, hogy minden korosztályt meg tudjunk szólítani. A gyermekekkel az iskola falai között és a plébániatemplomban is találkoztunk. A családos csoporttal a plébánián, a Rózsafüzér Társulat és a Karitász tagjaival pedig a templomban volt lehetőségünk együtt lenni.

Már érkezésünk első napján pozitív benyomást keltett bennem, hogy milyen sok segítőkész tagja van az egyházközségnek, amikor láttam a Mária-kertben a szabadtéri szentmisére való készületet.

Szintén öröm töltött el, amikor az eső ellenére, amely miatt át kellett tervezni a szabadtéri keresztutat, szép számmal jelen voltak a kedves hívek.

Egyik nap az iskolában, amikor azt gondoltam, hogy csak én fogok ajándékot adni a gyermekeknek (csodásérmeket osztogattam), egy következő meglepetés ért, mert a hittanóra végén én lettem megajándékozva. Megkérdeztem őket, hogy tudnak-e énekelni, és olyan szép éneklésbe kezdtek, hogy csak ámultam. Amikor pedig a tanító néni még a gitárt is elővette, az már csak „hab volt a tortán”.

Egy másik szép élmény az volt - amely egy papnak mindig örömet szerez -, hogy a plébánia hívei a szentségekhez járultak. Bár pénteki napra hirdettük meg a bűnbánati napot, jóleső érzés volt látni, hogy nagyon sokan már a hét folyamán elvégezték szentgyónásukat.

Külön szeretném megemlíteni azoknak a szeretetét és gondoskodását, akik a hét folyamán ebédet hoztak nekünk. Én egyébként nem vagyok édesszájú, de a jánosházai asszonyok kitettek magukért, és nem csak az Almafesztiválra készültek rengeteg süteménnyel, hanem nekünk is, a plébániára. Köszönet érte!

Szeretném köszönetemet kifejezni László atyának, aki meghívott bennünket, de köszönet mindenkinek, aki hozzájárult a misszióshét élményeihez!

Kívánom ezért mindenkinek, hogy sikerüljön a missziós hét jelmondatát megvalósítani: „Öltsétek magatokra Jézus Krisztus lelkületét.”

 Fotó: facebook.com/plebaniajanoshaza